Kapuváron a régészeti gyűjtemény Faragó Sándor egyéni érdeklődésének köszönhetően jött létre, hiszen a volt kapuvári járás a Soproni Múzeum gyűjtőterületéhez tartozik. A leletek nagy része terepbejárásokból és kisebb leletmentésekből származik, az ásatások anyaga zömmel Sopronban kapott helyet. A gyűjtemény létrejöttéből eredően töredékes, de így isa kíválóan reprezentálja Kapuvár és környékének régészeti lelőhelyeit. A terület a neolitikumtól kezdődően folyamatosan lakott volt, a vidékünkre jellemző régészeti kultúrák mindegyike képviselteti magát, A szórványosabban előforduló leletek, jelenségek inkább kutatás mint a jelenlét hiányosságát jelzik.

A kutatás a múlt század végén már jelentős lelőhelyeket tartott számon a környéken. Különösen Babót volt híres kelta leleteiről, a bécsi Kunsthistorisches Museumba is került innen anyag. Az Archeológiai Értesítő lapjain többször találkozhatunk Osli nevével is, leginkább a római kori leletekkel kapcsolatban. Azóta derült ki, hogy a réz- és bronzkori, a kelta, avar és az Árpád-kori népesség is jelen volt a faluban és környékén. Maga Kapuvár is sokszínű képet mutat, leginkább vára kelti fel kutatók érdeklődését, ami a 11. században ispáni székhely is lehetett.

A Kapuvár környékén az utóbbi években végzett leletmentő feltárások újabb eredményt hoztak. A környék régészeti képe egyre gazdagodik, az ismert és még ismeretlen lelőhelyek csábító lehetőséget tartogatnak a jövő kutatói számára is.